A rPtk., az új Ptk. szabályozása és a hozzá kapcsolódó, többségében egységes bírósági ítélkezési gyakorlat alapján az engedményezéssel az engedményes – mivel nem szerződő fél, és nem szerződéses jogutód – nem szerezte meg a kölcsönszerződésre vonatkozó alakító jogokat (nem mondhat fel, nem módosíthatja a szerződés tartalmát, nem lehet ellene az alapul szolgáló jogviszony érvénytelenségének a megállapítására irányuló keresetet indítani, nem kérheti az érvénytelenség további jogkövetkezményének levonását, stb.), csak a kölcsönszerződésből fakadó követelés behajtásának jogát vásárolta meg. E követelés behajtására igényt érvényesíthet, ami nem járhat az alapul szolgáló jogviszony tartalmi módosítására vonatkozó igény érvényesítésének lehetőségével, márpedig az érvénytelenség további jogkövetkezményének levonása pontosan ezt eredményezné. Emiatt az rPtk. 237-238. §-okban jelölt lehetőségek nem illetik meg az engedményest, az   engedményezéssel azokat nem szerezte meg.

 

Először azt kell tisztázni, hogy mi minősül alakító jognak. A szerződés a szerződő felek között jön létre. Az adós és a hitelező voltak a szerződő felek. az engedményes nem vált szerződő féllé, csupán a hitelezőt megillető követelés behajtására szerzett jogot. Csak a szerződő feleket illeti meg a szerződés tartalmát, joghatásait megváltoztatni képes alakító jog.

 

Az alakító jog (hatalmasság) olyan egyoldalú cselekvési lehetőség, amellyel annak jogosultja jogváltozást idézhet elő a jogviszony tartalmában és így a saját vagy más jogában, jogi helyzetében. E változás leginkább úgy testesül meg, hogy az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja vagy megszünteti a jogviszony tartalmát oly módon, hogy a másik félre nézve keletkeztet kötelezettséget, vagy szüntet meg jogosultságot. Ezek az alakító jogok megnyilvánulhatnak oly módon is, hogy annak jogosultja a bíróságtól kéri valamilyen a jogviszony tartalmát módosító igényének alkalmazását (érvényessé nyilvánítás). Ha a szerződés érvénytelennek bizonyul, az engedményes nem szerzett jogot követelése érvényesítésére, hiányzik ehhez a jogcíme.

 

Egységes a jogirodalom és a joggyakorlat abban, hogy a személyhez kötött követelések nem engedményezhetőek. Személyhez kötött egy követelés, ha a követelés engedményezése a szerződés tartalmi változását eredményezné. Az érvényessé nyilvánítás jogkövetkezménye tehát olyan alakító jog a kölcsönszerződésünkre nézve, ami tartalmilag módosítaná a jogviszonyt, változást eredményezne az adós jogaiban és jogi helyzetében. Mivel ez tartalmat alakító jog, azaz személyhez kötött jog, az nem engedményezhető. Ebből fakadóan az engedményes bizonyosan nem szerezhette meg az érvénytelenség esetére a további jogkövetkezmények érvényesítési jogát.

 

Ezt igazolja számos eseti döntés, a teljesség igénye nélkül, az alábbiak szerint:

  1. A Legfelsőbb Bíróság BH2001.335.számú eseti döntése szerint a szerződés érvénytelenségének a megállapításához fűződő jogi érdek nem engedményezhető.
  2. A Legfelsőbb Bíróság BH2007.407.számú eseti döntése szerint az engedményezéssel nem a szerződés, hanem a követelés átruházása történik meg, azaz „A Ptk. 328. §-ának (1) bekezdésébenszabályozott engedményezés tárgya ugyanis nem maga a jogviszony, jelen esetben a kölcsönszerződés, hanem az abból eredő meghatározott követelés.”.
  3. ALegfelsőbb Bíróság BH2008.128.számú eseti döntése szerint „Az engedményes csak az engedményezett követelés érvényesítésére rendelkezik perbeli legitimációval.” .
  4. A PKKB 20.P.51.987/2019/17.számú ítélete szerint: „A bíróság álláspontja ezen túlmenően az, hogy a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását a felperes nem kérheti figyelemmel arra, hogy az engedményezés folytán csak a követelést szerezte meg II. rendű alperestől, de a II. rendű alperes szerződéses pozícióját nem. A felperes nem kérheti egy olyan szerződés érvényessé nyilvánítását, amelyben nem volt szerződő fél.”.
  5. A Fővárosi Törvényszék a 73.Pf.637.820/2018/6. számú ítélete szerint: „Ezen túlmenően a felperes kizárólag a szerződésből eredő követelést szerezte meg, engedményesként érvényesíti a követelést, ezért a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye tekintetében keresetet sem terjeszthetett volna elő.”.
  6. A Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.22.087/2013/3.számú végzése szerint: „…az engedményezés nem általános jogutódlás, annak alapján csak a követelés száll át.”.
  7. A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.806/2017/2.számú végzése szerint (2. oldal): „Az alperesek bejelentése szerint az I. rendű alperes a szerződésből eredő, felperesekkel szembeni követelését időközben eladta az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt-nek. A követelés átruházása engedményezés (Ptk. 6:193. §) és nem a Ptk. 6:208-211. §-ban szabályozott szerződésátruházás, nem eredményez alanyváltozást a felek közötti szerződésben. A szerződés érvénytelenségének elbírálásához ezért a hitelezők követelését megszerző engedményes perben állása nem kötelező.”.
  8. A Miskolci Törvényszék 2.Pf.21.056/2019/6.számú ítélete szerint (6-7. oldal): „Az engedményezéssel az engedményes részére a követelés érvényesítésével kapcsolatos lehetőségek nyílnak meg, de csak olyan jogalapon, ami az engedményezőt az engedményezés időpontjában megillette. A Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján az engedményes a régi jogosult helyébe lép, azonban a törvényszék megítélése szerint ezen jogszabályi hely helyes értelme szerint a belépés a jogviszonyba csak a követelés érvényesítésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek vonatkozásában történik meg. A szerződéssel kapcsolatos ún. alakító jogok, a módosítás, a megszüntetés lehetősége, az engedményezéssel nem száll át. Ezt támasztja alá a BH 2007/407. számú jogesetben kifejtett az álláspont is, mely szerint a Ptk. 328. § (1) bekezdésében szabályozott engedményezés tárgya nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő meghatározott követelés. Ellenkező értelmezés esetén a régi Ptk. szerinti engedményezés azonos lenne az új Ptk. szerinti szerződésátruházással. … A perben szereplő jogkérdés elbírálása kapcsán súlytalan az a felperesi hivatkozás, miszerint amennyiben a szerződések érvényessé nem nyilváníthatóak az ilyen jellegű perekben, úgy az a követeléskezelők ellehetetlenüléséhez vezetne. Egyrészt azért, mert a konkrét jogvitákat konkrét jogszabályok és azok értelmezése mentén kell eldönteni, másrészt mert nincs annak jogi akadálya, hogy a követeléskezelők olyan követeléseket vásároljanak meg, melyek érvényesen fennállnak, és amennyiben a megvásárolt követelések alapjául szolgáló szerződések érvénytelenek, a követeléskezelőknek is van jogi lehetőségük az engedményezőkkel szembeni fellépésre.”.

 

Lényegében hasonló érvelést közölnek a Miskolci Törvényszék csatolt további ítéletei is.

 

Az engedményes tehát akkor érvényesíthetne ilyen jogot, ha szerződésátruházás történt volna (azaz a jogelődje a szerződéses pozícióját ruházta volna át az engedményesre), amit a Ptk. már konkrétan is szabályoz, ám az rPtk. idején is ismert jogintézmény volt függetlenül attól, hogy azt az rPtk. nem szabályozta. Azonban a szerződésátruházáshoz az adós hozzájárulására is szükség lett volna, ami nem történt meg, és ilyen jellegű megkeresés sem az engedményes, sem a jogelődje részéről nem történt.

Madari Ügyvédi Iroda 2022